(olvasási idő: 3 perc)
Magyarország immár harmadik éve őrzi az Európai Unió legkorruptabb országának címét – derült ki a Transparency International (TI) 2024-es jelentéséből.
Korábban Romániával és Bulgáriával osztozott a lista utolsó helyén, azonban 2022 óta már egyedül birtokolja ezt a kétes megkülönböztetést.
A február 11-én közzétett globális Korrupció Érzékelési Indexen (CPI) Magyarország hat helyet rontott, így jelenleg a 180 vizsgált ország közül a 82. helyen áll.
Az ország 41 pontot kapott a 100-as skálán, ahol a 0 jelenti a legmagasabb korrupciós szintet, míg a 100 a legalacsonyabbat.
A 2024-es CPI adatai szerint az EU 27 tagállamából 16-ban romlott a korrupció elleni védekezés szintje 2023-hoz képest.
Szignál szerviz No. 1
Ha biztonsággal akarod növelni a tőkédet.
Ez alatt már azokat a szignálokat kapod, melyeket a fizetős időszakban is. Eldöntheted követsz e bennünket vagy sem. Ha nem vagy 100% elégedett: személyes portálodon lemondhatod és az előfizetés megszűnik. Ha elégedett vagy, nem kell semmit tenni, a próba periódusból érvényes előfizetés lesz.
Uniós forrásvesztés és reformintézkedések
Magyarország tavaly az első EU-tagállam lett, amely visszavonhatatlanul elveszített 1,04 milliárd eurót a kohéziós alapokból rendszerszintű korrupció és jogállamisági problémák miatt. A jelentés szerint ez az összeg csökkentette a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó uniós támogatásokat, amely így 20,7 milliárd euróra esett vissza.
Ezen felül Magyarország további 10,4 milliárd eurót is kockáztat a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból, hacsak nem teljesíti maradéktalanul a 27 reformintézkedést, valamint nem fejezi be az RRF által finanszírozott projekteket 2026-ig.
Bár a kormány 2022-ben az EU elvárásainak megfelelően korrupcióellenes reformokat indított el, például létrehozta az Integritási Hatóságot és egy korrupcióellenes munkacsoportot, ezek az intézkedések nem tudták felszámolni a rendszerszintű korrupciót – állítja a TI Magyarország.
Továbbra is problémát jelent a politikusok átláthatatlan vagyonnyilatkozati rendszere, a közpénzek „közérdekű vagyonkezelő alapítványokba” áramoltatása, valamint a hatástalan igazságügyi és büntetőeljárási reformok.
Politikai botrányok és az Integritási Hatóság elleni vádak
Januárban a rendőrség razziát tartott az Integritási Hatóság irodáiban, amelynek elnöke, Bíró László hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanújába keveredett.
Bíró beismerte, hogy felesége bevásárlásra használta hivatali autóját, de a vádakat visszautasította. A korábban egy nagy nemzetközi könyvvizsgáló cégnél dolgozó szakembert nyílt eljárásban választották ki és a magyar köztársasági elnök nevezte ki. A sajtónak nyilatkozva azt állította, hogy politikai támadás célpontjává vált, miután intézménye vizsgálatot indított Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnökének üzleti érdekeltségei ellen.
Rogánt nem sokkal a novemberi választások előtt az Egyesült Államok Globális Magnyitszkij törvénye alapján szankciós listára helyezték. A vádak szerint közbeszerzési rendszereket manipulált, hogy saját magát és párttársait gazdagítsa.
Közbeszerzések és jogállamisági aggályok
Magyarország bár vállalta az átláthatóság növelését a közbeszerzésekben, a korrupció továbbra is mélyen gyökerezik. 2024-ben a közbeszerzések a GDP 4,6%-át tették ki, de a reformok nem csökkentették az egyajánlatos pályázatok arányát a kormányzati szerződéseknél. Míg az EU által finanszírozott tenderek esetében volt némi javulás, a hazai finanszírozású projektek továbbra sem felelnek meg az átláthatósági követelményeknek.
A kormány továbbra is kiválasztott cégeknek biztosít előnyöket koncessziós szerződések és keretmegállapodások révén, garantálva, hogy a jövedelmező állami szerződések egy szűk üzleti kör kezében maradjanak.
A TI Magyarország szerint a 2023-ban elfogadott Szuverenitásvédelmi Törvény komoly jogállamisági aggályokat vet fel, mivel az újonnan létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal (SPO) széles körű hatáskörökkel rendelkezik, és gyenge az átláthatósága.
A SPO első célpontjai között volt a TI Magyarország, amely a magyar Alkotmánybíróság döntése után az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért.
Az Európai Bizottság is jogi eljárást indított Magyarország ellen a törvény miatt, amely szerintük sérti az uniós alapértékeket, valamint az egységes piac, az e-kereskedelem, a szolgáltatások és az adatvédelem szabályait.
A jogszabály tiltja a politikai pártok külföldi finanszírozását, és akár három év börtönbüntetéssel is sújthatja azokat, akik ezt megszegik. Csehország volt az első EU-tagállam, amely csatlakozott az Európai Bizottság jogi eljárásához Magyarország ellen.
Legyen a partnerünk!
Elindítottuk partnerprogramunkat. Kiemelkedően magas jutalékkal várunk mindenkit, aki elégedett szolgáltatásainkkal, termékeinkkel, hogy ajánlja ismerőseinek, barátainak is. Minden Ön által közvetített vásárlás, előfizetés után 10%-os jutalékot kap.
Csatlakozzon partner programunkhoz! Töltse ki az alábbi regisztrációs ívet!
A kormány reakciója és a Transparency International kritikája
A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) a Transparency International jelentésére reagálva azt állította, hogy Donald Trump és Elon Musk „leleplezte a Transparency Internationalt”.
A KTK közleménye szerint egyértelművé vált, hogy Soros György és az amerikai demokraták finanszíroznak egy hálózatot, amely politikai ellenfeleikről hamis vádakat gyárt. „A TI ennek a hálózatnak a tagja… Hazudnak Magyarországról is, megrendelésre” – áll a közleményben.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal is elutasította a jelentés állításait, azt egy globális dezinformációs kampány részének nevezve. A hivatal vezetője, Lánczi Tamás szerint a CPI index egy politikai eszköz, amelynek célja, hogy aláássa a magyar kormány hitelességét és gazdasági, politikai függetlenségét.
