18 millió forintra nőhet az áfamentesség határa, átalakulhat a kata-rendszer

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) átfogó javaslatokat nyújtott be a kormánynak, amelyek jelentős változásokat hozhatnak a kisvállalkozók számára. A kamara célja, hogy támogassa a vállalkozásokat a gazdasági környezet kihívásaival szemben, valamint csökkentse a szürkegazdaságba való kényszerű átlépések számát.

Emelkedhet az áfamentességi határ

Az MKIK egyik legfontosabb javaslata az alanyi áfamentesség jelenlegi, 12 millió forintos bevételi határának megemelése. A tervezet szerint a határt két lépcsőben növelnék: 2025 januárjától 15 millióra, majd 2026 januárjától 18 millió forintra. Az emelésre azért van szükség, mert az infláció miatt egyre több kisvállalkozó éri el a jelenlegi határt, ami áfás kötelezettséget von maga után, sok esetben ellehetetlenítve a tevékenységüket.

A kamara szerint a módosítás közvetlen célja a kisvállalkozások adminisztratív és pénzügyi terheinek csökkentése. Jelenleg sok vállalkozás a határ közelébe érve teljesítményének visszafogására vagy illegális megoldások alkalmazására kényszerül, hogy elkerülje az áfás működést. Az áfamentesség emelése így nemcsak a vállalkozások számára jelentene könnyebbséget, hanem hozzájárulhatna a gazdasági növekedés fenntartásához is.

Fotó: Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (balra) és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (jobbra) kezet fognak, miután 2024. december 3-án aláírták az együttműködési megállapodást a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között. Az új gazdaságpolitikai akcióterv keretében elindul a Demján Sándor Program, amelyet a kormány a kamarával közösen valósít meg. MTI/Hegedüs Róbert

Kata-reform: magasabb befizetések, jobb ellátások

Az MKIK további változtatásokat is javasolt, amelyek a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) érintenék. A jelenlegi, havi 50 ezer forintos fix adóteher az infláció miatt egyre nehezebben fenntartható, ezért a kamara egy differenciált rendszert vezetne be.

A tervek szerint a vállalkozók választhatnának magasabb havi adóösszeget – például 75 ezer vagy 100 ezer forintot –, amelyért cserébe arányosan magasabb nyugdíjra és szociális ellátásra lennének jogosultak. Az MKIK szerint ez a rendszer igazságosabbá tenné az adóterhek és a szociális juttatások arányát, miközben hosszú távon vonzóbbá tenné a kata-rendszert.

Gazdasági élénkítés és vállalkozói támogatás

A javaslatcsomag részeként a kamara az adminisztratív terhek csökkentését és a vállalkozások működési környezetének javítását is előirányozta. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pozitívan értékelte a javaslatokat, és kiemelte, hogy azok összhangban vannak a kormány gazdasági célkitűzéseivel.

Az MKIK szerint az áfamentesség határának emelése és a kata reformja hozzájárulhat a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének növeléséhez, miközben stabilabb pénzügyi alapokat biztosítana a vállalkozóknak. A reformintézkedések a tervek szerint már 2025-től hatályba léphetnek, amennyiben a kormány elfogadja a javaslatokat.