A befektetők ezen héten újabb volatilitásra készülnek, miután a múlt héten a központi bankok és a kormányok fokozták az infláció elleni harcukat, és a pénzügyi piacokat megrázták. A Federal Reserve több tisztviselője is felszólal majd, miután bejelentették, hogy sorozatban harmadszor emelik 75 bázispontos kamatlábukat, és még nincs vége. Az amerikai gazdasági naptár középpontjában a pénteki személyes jövedelmi és kiadási statisztikák közzététele áll, amelyek a Fed által preferált inflációs mutatót tartalmazzák. Az Európai Központi Bankot várhatóan további kritika éri majd az eurózóna pénteki inflációs statisztikái után. Miután a Bank of Japan beavatkozott a devizapiacokba, a YEN továbbra is a figyelem középpontjában marad. Eközben a pénteki kínai PMI-adatok betekintést nyújtanak a világ második legnagyobb gazdaságának állapotába.

1. FED beszéd, U.S. adatok

Az egyik nagy esemény, amit figyelemmel kell kísérnünk a héten a FED beszédek,  mivel várhatóan megszólaló James Bullard, a St. Louis-i Fed elnöke, Loretta Mester, a Clevelandi Fed elnöke, Charles Evans, a Chicagói Fed vezetője, Raphael Bostic, az Atlantai Fed elnöke és Lael Brainard, a Fed alelnöke annak érdekében, hogy jelezzék, hogy novemberre tervezik-e a negyedik egymást követő 75 bázispontos kamatemelést.

A gazdasági naptárban szerepelnek az új és függőben lévő lakáseladásokról, a fogyasztói bizalomról és a tartós fogyasztási cikkek megrendeléseiről szóló frissítések is.

A személyes fogyasztási kiadások árindexe, a Fed által preferált inflációs mérőszám, a pénteken megjelenő augusztusi személyes jövedelmi és kiadási adatok között szerepel.

Az üzemanyagárak közelmúltbeli csökkenése miatt a közgazdászok a PCE-árindex enyhe éves szintű csökkenésére, de az élelmiszereket és az energiát is tartalmazó PCE-árindex növekedésére számítanak.

2. Részvény árfolyamcsökkenések

A Nasdaq 5,03%-kal esett a múlt héten, ami a második egymást követő héten jelentette az 5% feletti csökkenést, míg az S&P 500 4,77%-os, a Dow pedig 4%-os eséssel zárta a hetet.

Mivel a befektetők portfólióikat a tartós infláció és az emelkedő kamatlábak világára való tekintettel egyensúlyozták át, a kötvénypiacok összeomlása növelte a részvényekre nehezedő nyomást.

A Fed múlt heti bejelentése, miszerint a magas amerikai kamatlábak 2023-ig tartó fennmaradásával számol, váratlanul érte a befektetőket.

A befektetők attól tartanak, hogy a Fed szigorítása recesszióba sodorja a gazdaságot, annak ellenére, hogy a legutóbbi adatok szerint az amerikai gazdaság még mindig viszonylag egészséges.

Ed Moya, az OANDA vezető piaci elemzője szerint “mindenki pontosan felméri, meddig fog elmenni a Fed, és ez problémás a gazdaság szempontjából”.

“Egyre inkább a gazdaság kemény landolását tekintik a legjobb forgatókönyvnek, ami borzalmas az amerikai részvények számára”.

A globálisan szigorodó pénzügyi feltételek mellett számos más válság, például az ukrajnai konfliktus, az európai energiaválság és a kínai COVID-19 fellángolása is negatívan hatott a piaci hangulatra.

3. Euro zóna CPI adatok

Az eurózóna szeptemberi fogyasztóiár-inflációs adatai pénteken jelennek meg. A közgazdászok arra számítanak, hogy az inflációs ráta új rekordmagasságra, 9,6%-ra emelkedik, ami fenntartja az EKB-ra nehezedő nyomást, mivel az EKB mérlegeli, hogy a közelgő recesszió miatt milyen mértékben emelje a kamatlábakat.

Ezt megelőzően Christine Lagarde, az EKB elnöke hétfőn Brüsszelben a Gazdasági és Monetáris Bizottság előtt fog megjelenni. Beszéde során valószínűleg arról kérdezik majd, hogy a központi bank miként kíván küzdeni az infláció ellen, miközben a régió egy esetleges recesszióra készül.

A befektetők a vasárnapi olaszországi választási eredményeket is figyelemmel kísérik, amelyek az előrejelzések szerint a második világháború óta a legjobban jobboldali kormányzatot eredményezik.

Az Európai Unió vezetői aggódnak amiatt, hogy Olaszország kiszámíthatatlanabb partner lesz Oroszország ukrajnai inváziója miatt, a pénzügyi piacok pedig aggódnak az új kormány azon képessége miatt, hogy képes lesz-e kezelni a GDP közel 150%-át kitevő adósságterhet.

4. YEN entervenció

Csütörtökön a japán kormány úgy döntött, hogy elég volt, és 1998 óta először avatkozott be a devizapiacokba.

A változást követően a japán jen több mint egy hónap után először erősödött a dollárral szemben.

A japán jegybank továbbra is fenntartja elkötelezettségét az ultraalacsony kamatlábak mellett, de a dollár idén több mint 20%-ot erősödött a jennel szemben, és úgy tűnik, hogy a Fed továbbra is agresszív kamatemelésre készül, amíg az infláció nem kerül ellenőrzés alá.

Az érvek még mindig az erős dollár mellett szólnak. Japán a fundamentumokkal, a piaccal és a Feddel is szemben találhatja magát.

A BoJ elnöke, Haruhiko Kuroda hétfőre tervezett beszédében várhatóan további részleteket közöl a japán intervenciós tervről.

5. PMI adatok Kínából

Pénteken Kína közzéteszi PMI-statisztikáját, amelyet élénken vizsgálnak majd, hogy kiderüljön, vajon a szerény gazdasági fellendülés folytatódott-e szeptemberben.

A szerény fellendülést augusztusban a vártnál gyorsabban emelkedő gyári termelés és kiskereskedelmi forgalom támogatta, de a jövőt beárnyékolta az ingatlanpiaci összeomlás súlyosbodása.

Mivel kevés jel utal arra, hogy Kína a közeljövőben jelentősen lazítani fog a nulla COVID-politikáján, egyes elemzők szerint az ország gazdasága idén mindössze 3%-kal fog bővülni, ami 1976 óta a leglassabb növekedési ütem lenne, leszámítva a 2020-as kezdeti COVID-csapás előtti 2,2%-os növekedést.

Május vége óta Kína gazdaságélénkítő intézkedések széles skáláját jelentette be, bár a kínai jüan dollárral szembeni meredek zuhanása miatt a lazább monetáris támogatás mellett szóló érvek egyre nagyobb kihívást jelentenek.