Csütörtökön az Európai Központi Bank rekordszintű, 75 bázispontos kamatemelést hajtott végre, Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke pedig kijelentette, hogy az amerikai jegybank “határozottan elkötelezett” az infláció megfékezése mellett. Ezeket a kamatemeléseket a globális részvényárfolyamok és az államkötvényhozamok emelkedése követte.

Miközben a térség gazdasága a téli recesszió felé tart, az EKB további emelésekre is utalt az infláció leküzdése érdekében.

Az EKB híreit követően az euróövezeti államkötvények hozamai emelkedtek. Powell megjegyzéseit követően az irányadó 10 éves kincstárjegyek kamatai emelkedtek.

Az Európai Központi Bank, amely a rekordmagas infláció kordában tartásáért küzd, három hivatalos kamatlábát átlagosan 75 bázisponttal emelte. Ez volt az intézmény történetének legnagyobb egyszeri kamatemelése.

A devizákat tekintve a dollár Powell sólyomhű álláspontja miatt emelkedett a YEN-nel szemben, míg a font a dollárral szemben Erzsébet királynő, a brit történelem leghosszabb ideig uralkodó uralkodója és a nemzet hét évtizeden át tartó szimbóluma halálát követően csökkent.

Powell a Cato Intézet konferenciáján hozzátette, hogy az infláció kezelhető az előzetes “egészen jelentős társadalmi következmények” nélkül.

Az államkötvények kamatlábai nemrégiben világszerte emelkedtek, mivel a központi bankok továbbra is fenntartják a hawkish álláspontjukat, és az infláció továbbra is tartósan magas marad.

A megjegyzéseit követően a Wall Street részvényei kezdetben csökkentek, de később megfordultak, és végül erősödtek, ami nagyrészt a kamatérzékeny bankoknak és az egészségügyben érdekelt részvényeknek volt köszönhető. Az S&P 500 bankindex 2,8%-kal emelkedett.

“Feszült találkozó volt. A fontos dolog, amit nem szabad elfelejteni, hogy megtartjuk a tegnapi nyereséget annak ellenére, hogy az EKB 75 bázisponttal emelte a kamatlábakat, és nyilvánvalóan nagyon sólyomszerű álláspontot képviselt az infláció elleni küzdelemmel kapcsolatban, és ugyanezt a (sólyomszerű) kommentárt hallottuk ma reggel Powell úrtól” – mondta Peter Cardillo, a New York-i Spartan Capital Securities vezető piaci közgazdásza.

Powell megjegyzései, állítása szerint, “semmi újat” nem tartalmaztak. “Az a tény, hogy a központi bankok világszerte recessziót okoznak, közismert. Meredek vagy lapos lesz? Véleményem szerint valószínűleg mérsékelt lesz.”

A Nasdaq Composite 70,23 ponttal, 0,6%-kal 11.862,13 pontra, az S&P 500 26,31 ponttal, 0,66%-kal 4.006,18 pontra, a Dow Jones ipari átlag pedig 193,24 ponttal, 0,61%-kal 31.774,52 pontra emelkedett.

Az európai piacokat a bankok is felfelé húzták. Az MSCI globális tőzsdeindex 0,76%-kal, a páneurópai STOXX 600 index pedig 0,50%-kal emelkedett.

Charles Evans, a chicagói Fed elnöke szerint a magas infláció kordában tartása az “első feladat”, és ennek érdekében a Fed ebben a hónapban további 75 bázisponttal emelheti a kamatlábakat.

A szeptember 20-21-i ülésük előtt, amikor várhatóan további 75 bázisponttal emelik a Fed kamatlábát, így az 3,0%-3,25%-ra emelkedik, a Fed döntéshozói egyfajta “blackout” időszakba lépnek.

Ne harcolj a Fed ellen – ezt a leckét Oliver Pursche, a New York-i Wealthspire Advisors vezető alelnöke szerint mindannyiunknak szem előtt kell tartanunk. A Fed azt állítja, hogy “lézerfókuszú” az infláció csökkentésére.

A Brent határidős jegyzése hordónként 89,15 dolláron 1,15 dollárral, azaz 1,3%-kal emelkedett, míg az amerikai West Texas Intermediate (WTI) CLc1 típusú nyersolaj ára 1,60 dollárral, azaz 2,0%-kal nőtt, és 83,54 dolláron állapodott meg.

A frankfurti jegybank 0,75%-ra emelte a pénzpiaci kamatok tényleges alsó határaként szolgáló betéti kamatlábat, miközben a refinanszírozási kamatlábat 1,25%-ra, az egynapos hitelkamatlábat pedig 1,50%-ra emelte.

Az EKB a döntéseit ismertető nyilatkozatában leszögezte, hogy “jelenlegi értékelése alapján a Kormányzótanács a következő néhány ülésszakon további kamatemeléseket kíván végrehajtani a kereslet csökkentése és az inflációs várakozások tartós felfelé tolódásának veszélye elleni védelem érdekében”. Az infláció a közeljövőben tovább emelkedhet, mivel a jelentések szerint az árnyomás tovább nőtt és elterjedt a gazdaságban.

Az intézkedés meghaladja és felülmúlja azt, amit a Kormányzótanács ülése előtt vártak. Az ukrajnai háborút és kisebb mértékben a járványkorszakból származó ösztönzők tovagyűrűző hatásait több megfigyelő, köztük a bank saját vezető közgazdásza, Philip Lane is, az euróövezeti gazdaság recessziójának egyre elkerülhetetlenebbé válásának okaként említette.

Mindhárom ráta még mindig jóval alacsonyabb, mint a jelenlegi inflációs ráta, amely augusztusban új történelmi csúcsot ért el, 9,1%-ot.

Christine Lagarde elnök a szokásos sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy várakozásai szerint az EKB a jövőben “kettőnél több, de ötnél kevesebb” további ülésen emel kamatot, de azt nem részletezte, hogy mennyivel. Hangsúlyozta, hogy a 75 bázispontos emelések “nem a norma”, de azt is elmondta, hogy nem tudja, hogy a bank mikor függesztheti fel a szigorítást.

Az euró árfolyama, amely az említett megjegyzéseket megelőzően meglehetősen stabil volt, ezt követően mintegy 0,5 centtel csökkent. Az euróövezeti államkötvények hozamai emelkedtek, mivel a piacok felülvizsgálták középtávú előrejelzésüket, ami gyakran jobban jelzi, hogy az EKB tevékenységét hogyan ítélik meg. Az euróövezeti pénzügyi piacokon növekvő feszültséget jelző spread-szélesedés elkerülése érdekében a 10 éves referencia-kamatlábak lényegében egymással összhangban nőttek.

Klaus Adam, a Mannheimi Egyetem közgazdászprofesszora és az EKB korábbi közgazdásza a Twitteren keresztül azt mondta, hogy a lépés “egyértelműen azt jelzi, hogy az ECB igyekszik helyreállítani az infláció elleni harc hitelességét, miután túl sokáig ragaszkodott az “átmeneti infláció” narratívához”. Hozzátette, hogy az EKB-nak még “néhány ilyenre” van szüksége ahhoz, hogy politikai irányvonalát visszavezesse a semleges irányba.

A bank következő két évre vonatkozó, kiigazított előrejelzései szerint az infláció a júniusi 6,8%-os becslésről idén átlagosan 8,1%-ra emelkedik. Miközben a három hónappal korábbi 2,8%-ról 3,1%-ra emelte az idei évre vonatkozó előrejelzését, a következő két évre vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzését csökkentette.

Az euróövezet gazdasága az EKB előrejelzése szerint 2023-ban már csak 0,9%-kal bővül, majd a járvány előtti trendszintre visszatérve ismét 1,9%-ra gyorsul. Ennek ellenére Lagarde azt állította, hogy a bank nem számít recesszióra, csupán arra, hogy a gazdaság stagnálni fog az elkövetkező hat hónapban.